Fájt,sírtam,szenvedtem napokig,hetekig. De már túl léptem,elhagytam az emléked,és már az a mély seb is begyógyult amit akkor szereztem,mikor elhagytál. Mosolygok,mindenben és mindenkiben meglátom a szépet újra. Már nem érdekel,mi történik veled,és mikor vagy szomorú. Egy próbát kell még kiállnom: túl élni azt,amikor elsétálsz mellettem,minden szó nélkül.
/saját/
