Ez olyan, mintha sikítanál, amit senki sem hall. Szinte szégyelled magad, hogy valaki annyira fontos lehet, hogy nélküle semminek érzed magad. Soha senki nem fogja megérteni, mennyire fáj ez. Reménytelennek érzed magad, mintha semmi nem tudna megmenteni. És amikor vége és elmúlt, szinte kívánod, hogy visszakaphasd azt a sok rosszat, csak azért, hogy megkaphasd a jót . .
